Március 11-én vette kezdetét osztályunk, a 12.A kalandos útja Franciaországba. Nagy izgalmak közepette vágtunk neki a majdnem 24 órás utazásnak, hisz Magyarország képviselőiként két nappal későbbre hivatalosak voltunk a strasbourgi Európai Parlamentben megrendezésre kerülő Euroscola játékra. A hosszúra nyúlt buszozást leginkább alvással töltöttük, de többen szorongatták jegyzeteiket és próbáltak még néhány információt elraktározni a nagy napra. Szállásunkhoz, Saverne-hez közeledve egy festőien szép kisváros, Colmar esett utunkba ahol gyalogtúrát tettünk. A városlátogatás után elfoglaltuk a szállásunkat Saverne-ben a Chateau des Rohan kastélyban, ahol már nagyon vártak minket a vacsorával.
Másnap reggel fél 8-kor már Strasbourgba tartottunk. A parlament csodálatos épülete lenyűgözte társaságunkat és izgalommal telve haladtunk át a részletes biztonsági ellenőrzések sorozatán. A kapu túloldalán várt minket a csoportvezető, aki elmondta a szükséges információkat majd az iskolánkat bemutató 3 diákot elvezette, minket pedig az Európai Parlament éttermébe kísért, ahol lehetőségünk nyílt megreggelizni és a köszöntőt meghallgatni. Rengeteg más-más nemzetiségű diák vett minket körül, ami egy leírhatatlan hangulatot kölcsönzött az étkezésnek. A névkártyáink felhelyezése után alkalmunk nyílt az Európai Tanács üléstermében helyet foglalni. Szanyi Tibor magyar képviselő úr köszöntött minket és külön nagy öröm volt számunka hogy magyarul is ejtett pár szót a tiszteletünkre. A tolmácsok remek munkájának eredményeként több nyelven is lehetőségünk volt meghallgatni a beszédét. A megfogalmazódott kérdéseinket feltettük, melyekre nagyon részletes és kielégítő választ kaptunk. A nap egyik legizgalmasabb része jött el, amikor végre sor került az iskolák bemutatására. Itthon, Berettyóújfaluban az Arany János Gimnáziumban, élő közvetítésen keresztül nézhette minden diáktársunk és tanárunk, ahogy Szabó Dóra, Kiss Emese és Nagy Dénes bemutatták az iskolát, a várost és az országot. Egytől egyig minden ország képviselője lenyűgöző előadást nyújtott, és a teremben helyet foglaló több mint 500 diák és kísérőtanár is kivétel nélkül mindet kitörő tapssal jutalmazta. Élmény volt egy kicsit belepillantani minden, a játékban résztvevő ország kultúrájába.
.
Voltak, akik igazán kitűntek, hisz külön erre a napra írt kis dalocskával vagy néptánccal köszöntöttek minket. A mi bemutatónk is nagy sikert aratott egy kis magyar nyelvleckével, valamint a magyar népviselet bemutatásával. A jó szórakozás közben megéheztünk, szerencsére nem kellett sokat várni. hiszen a bemutatók után várt minket a meleg ebéd. A háromfogásos menüt örömmel fogyasztottuk el, mivel nagyon finom volt, bár már mindannyian az EuroGame nevű játékra koncentráltunk és igyekeztünk minél hamarabb csoportba rendeződni. A 4 fős csoportok könnyen megalakultak az ebédlő tele volt érdeklődő diákokkal, akik minden tudásukat mozgósítva igyekeztek kitölteni a feladatlapokat. A játék – melynek kérdései mind különböző nyelven kerültek a feladatlapra- remek hangulatban telt, a különböző nyelvű kifejezések csak úgy repkedtek a levegőben, gyakran hallatszott nagy örömkiáltás, amikor éppen megfejtettünk egy-egy kérdést. A teszt kitöltése után hamarosan búcsút kellett vennünk a csapattársainktól abban reménykedve, hogy majd a nap végén ott állhatunk velük az EuroGame fináléjában. Még belefért egy gyors szelfi, vagy e-mail cím csere, és máris gyülekeznünk kellett a következő feladathoz, ami talán a legnagyobb kihívásnak ígérkezett, hisz itt kellett számot adnunk nyelvtudásunkról és a témabeli ismeretségünkről. Ebben nagy segítségünkre volt osztályfőnökünk, akivel sok jó hangulatban telt külön órát szántunk a felkészülésre. A csoportvezetők külön üléstermekbe vezettek mindenkit a saját témájának megfelelően. Miután szép számban összegyűltünk, megválasztottuk szóvivőinket. Több jelentkező kortesbeszédét is meghallgattuk. A választás nagyon nehéz volt, mivel mind nagyszerű felvilágosítást adtak programjukat illetően, de hosszas tanakodás után megszületett a döntés, aki mellé természetesen megszavaztunk egy segítőt is. Az igazi izgalom csak most kezdődött. Nagyobb csoportokat alkottunk, ahol részletesen elemeztünk egy adott kérdést és próbáltunk megoldást találni rá. Minden csoportban olyan aktuális, a mindennapjainkat érintő kérdések voltak terítéken, mint a bevándorlás, a fiatalok munkavállalásának elősegítése, Európa és az európai média jövője, a környezettudatos fejlődés és a nemzetközi segítségnyújtás lehetőségei. Hihetetlen élményt nyújtott, ahogy igyekeztünk egymást meggyőzni, megcáfolni illetve rávezetni a másik álláspontjára. Előfordult, hogy nehezen találtuk meg a közös nevezőt, de végül remek megoldások születtek. A csoportok szóvivői egymás után elmondták eredményeiket, melyeket gondosan lejegyeztünk Már minden készen állt, a szóvivők tűkön ültek, hogy visszatérve a többi csoporthoz prezentálják a javaslataikat. Igazi képviselőknek érezhették magukat hisz az emelvényen foglalhattak helyet, és óriáskivetítőn nézhettük őket akárcsak a legnagyobbakat. Mind a hat diák remekül vette az akadályt és fejtette ki véleményét, valamint válaszolt az általunk feltett kérdésekre. Feszült hangulat volt, komolyan vettük a dolgunkat, hiszen az elhangzott programokról szavaznunk is kellett. A szavazatokat összeszámlálva végül megtudhattuk, hogy eredményes volt-e a javaslatunk vagy nem. Végül megszavaztuk a számunkra legmegnyerőbb programot felmutató „elnököt”. Eljött a várva várt pillanat. Végre megtudhattuk, kik játszhatnak az EuroGame döntőjében. A csapatokat kiszólították és számot adtak tudásukról a végső megmérettetésben. A játék nagyon szoros volt, hiszen minden csapat jól felkészült volt és remekül teljesítettek. Természetesen lett nyertes, de a legfontosabb mégis azt tartottuk, hogy vesztese ennek a játéknak nem született. Mindannyian gazdagodhattunk rengeteg tudással, tapasztalattal és annak örömével, hogy részt vehettünk egy ilyen eseményen, ahol ennyi csodálatos emberrel ismerkedtünk meg. A nap zárásául felcsendült az örömóda, amelyre minden ország zászlaja örömtáncot járt.
Fájó szívvel hagytuk el a parlament épületét, hamar elrepült a nap. Viszont rengeteg élménnyel gazdagodtunk, és büszkeséggel töltött el minket, hogy egy ilyen eseményen vehettünk részt. Kimerülten tértünk vissza a szállásra, és mire észbe kaptunk rájöttünk, hogy holnap már indulunk is haza. Reggel még utoljára falatoztunk a friss francia bagettből, majd útnak indultunk. De ezúttal még nem Magyarország felé vettük az irányt. Mivel a parlamenben egy egész napot eltöltöttünk, így nem volt lehetőségünk bejárni a csodás Strasbourgot. Úgy gondoltuk semmiképp nem mehetünk el úgy, hogy nem láttuk a gyönyörű katedrálist, vagy nem vásároltunk szuvenírt. A szabad program után felszálltunk a buszra, és kezdetét vehette az újabb hosszú út immár haza kis városunkba, Berettyóújfaluba.